Emberi történetek: Tan
Ő itt Tan Luu Vo.
Biztiből felírta a kezére, hogy könnyebb legyen megjegyeznem.
Ő itt Tan Luu Vo.
Biztiből felírta a kezére, hogy könnyebb legyen megjegyeznem.
Viktorral legelőször augusztusban kerültem kapcsolatba. Nem tudtam róla semmit, csak azt, hogy Maumerébe költözött és majd egyszer össze fogunk futni valahol Indonéziában.
Ez 3 héttel ezelőtt meg is történt, amikor Balira sodorta a sors. Személyes találkozásunkkor kiderült róla, hogy mindössze 19 esztendős, és a középiskola befejezése után Ázsiába szeretett volna költözni, hogy önkéntes munkát végezzen, mielőtt elkezdi az egyetemet. Az indonéz lehetőségre egy német önkéntes programon keresztül talált rá.
Tommyval teljesen véletlenül ismerkedtünk meg raja ampati tartózkodásunk alatt. A helyi családunk nem tudott nekünk hajót szervezni Piaynemo szigetére, de elintézték, hogy a barátja csoportjához becsatlakozzunk. Így történt hát, hogy Tommy a mi barátunk is lett.
Mr. Wai a KLIA reptéren elegyedett szóba velem, miközben a laptopomat töltöttem a szőnyegen. Éppen aludni készült, de amikor meglátott, inkább odajött. A gépe csak reggel indul, de már itt tölti az éjszakát, mert a Taman Negara környékéről jött ide, nem Kuala Lumpurban él.
Wai 58 éves, 2 éve nyugdíjas, a szemével volt probléma, emiatt nyugalmazták. Jelenleg részmunkaidőben dolgozik egy utazási iroda sofőrjeként, turistákat fuvaroz. Büszke az angol nyelvtudására, amelyet még a régi rendszerből szedett magára.